Bár mindennap beszéltünk New Yorkkal, bár irt egy képeslapot, hogy ne csak rá gondoljunk, hanem menjünk el hármasban nyaralni, bár ... habár akkor is hiányzott. Ő, még a mi családunkhoz tartozik, de nagyon, nagyon.
És akkor még nem irtam arról, hogy megviseli egy hét távollét a kertet, ha a gazda szeme nincs rajta! Jaj!
Képek Pagról, Pagból:
Várom a fiúkat!
Sikátorok!
Nekem nagyon olasz hangulatu a város.
Akárhova utazunk országhatáron kivül vagy belül, meglátogatjuk a templomot.
Fa és viz, harmóniában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése