Ez a nyár, csapadékos. Kétszer is majdnem elindulunk, aztán már ha esik, ha nem megyünk. Ahogy Budapestről Abádszalókra autózunk, meglepően sok a parlagon hagyott földterület. Pedig annyira kicsi Magyarország és mégis olyan ritkán lakott.
Abádszalók központjában hagyjuk az autónk és innen tekerünk hármasban Tiszanánáig. Itt érdekes hajókat látunk.
Éssss!
Ismerős autót is felfedezünk a kikötőben. Kávé, üditők elfogyasztása után a következő megállónk. Poroszló.
Lángosozunk.
Nos, eddig az eső csak szemerkélt, de most aztán rázendit. Kérünk néhány kukászsákot és folytatjuk utunk Tiszafüred irányába. A szegény falvak, települések után, itt mintha már külföldön járnánk.
Rendezett kertek, saját stégek, nyugalom. Végtelen nyugalom.
Eláll az eső, de nem alkalmas a tó fürdőzésre. Végig aszfaltúton tekerünk. Majdnem körbefut a bringaút. Mindössze kilenc kilométernyi hiányzik.
Csak a madarak dala zavarja meg a csendet. Fagyizunk, sütizünk.
Ez volt a szülinapi ajándékom, hogy együtt töltöttük a napot. 65 km!!!
Zuhogó esőben autózunk Budapestre. Ahol, meleg estebéddel vár az anyukám.
Hogy hiányzanak az ilyen napok :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése