Dalmacia

Szeretem azt, ha megtalalnak a veletlenek. Hitvallasom megis az, hogy veletlenek marpedig nincsenek. Budapest-V. alig 6 ora alatt:) Vannak helyek, amelyekhez ido kell, hogy magukhoz hivjanak. Pedig csupan karnyujtasnira vannak. A hatart 3 ora alatt erjuk el, athajtunk a mostanra mar kepekrol jo ismerosnek szamito Muran, kedves zoldes vize siman fodrozodik, majd a Drava es Plitvice utan, megerkezunk...

 Egy bajos, kedves kis horgaszfalu, kikotojebe.  A csend, a nyugalom, a tenger sos illata, ugy olel korul, mint az anyai kar. Letezik meg ilyen hely kerdezem magamtol? Nezunk egymasra es nem ertjuk, hogyan keveredtunk ide, errefele csak a siraly jarta helyre?

 A szoba, puritan. Tiszta. Hivogato. Pihenteto, az ablakban a tenger...

  Csak setalunk, csak kiulunk, csak itt vagyunk...csak meg el sem hisszuk, csak...meg vezetekes telefon sincs. Tv adas zavarva, internet...horvat nyelven, na most jol megnezem sikerul-e posztolnom?