Estere visszaerunk halljuk a harang hangjat a helyi templombol. Valami unnep van:
Kormenet indul. Elol a kereszt, majd arany zaszlo, horvat zaszlo, majd egyenkent piros, feher es kek zaszlo kovetkezik, az a par hivo, aki gondolom oslakos, a pap, a keresztrefeszitett jezus zarja a sort. Ferfit, kettot lattam a menetben, de mindketto ures kezzel vonult. Amikor korbesetaltuk a falut, lattunk lovedek nyomokat. A lott hazak szobaiban mar fak nonek. Ott allnak elhagyatva, hanyagon...
Majd az ablakunkbol naponta megnezhetjuk, akarom irni megcsodalhatjuk a naplementet.
Kozben a kikoto egyetlen ettermebe indulnak vacsorazni a turistak. Van nehany erdekes paros kozottuk. Az azonos nemu ferfiparon nem csodalkozom annyira, mint a tolokocsis ferfin 2 kisgyerekkel, fiatal feleseggel. A feleseg, ahol, amikor csak tud egy szal bugyiban flangal, ugral a gyerekek korul. A kicsit a babakocsiban ringatja sajat kocsijabol az apuka. Aztan van itt egy masik paros, szinten kisgyerekkel es kutyaval, ahol anyuka teljesen kopasz. Es a part menten felfedezunk egy tarsashazfelet, tobb magyar autoval, ezek mar sajat ingatlanok.
Bar elsore, egy eldugott piciny horgaszfalunak lattuk, jonnek a nyaralo tulajdonosok. Jobbara nemetek, szlovenok es olaszok. A kikotoben naprol napra tobb a hajo. Egyre tobb hazon huzzak fel a redonyoket. Itt a nyar, kezdodik az elet. A mi horvat vendeglatonk ferje pl. francia. Igy idetalaltak/nak a franciak is. Es a csehek, no meg a szlovakok. Kifelejtettem az osztrakokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése