Szőlőillatu levegő

Oportó?

Egyszer volt, hol nem volt, már két éve, hogy eladtuk, szóval, egyszer volt, hol nem volt,
volt egyszer egy szőlősünk. Présházzal. Munkával. Budapest határától csupán fél órára.
Nem is értették a helyi gazdák, miért vettek a pestiek munkát. Mert a kertet gondozni kell,
ott kell lenni, mert ezek a kertek nem bekerítettek. Ha a munkád gyümölcsét látni is akarod,
sőt szüretelni is akarsz, akkor sokat kell ott lenni. Sportoló gyerekkel, gyerekekkel ? Hétvégi
meccsekkel. Hajaj! Minden hétvégén társaság. Minden hétvégén terülj-terülj asztalkám.
Szüretkor, lasszóval kellett embert keríteni a munkára. Ugyan előtte is egy héttel meg utána is ráértek,
de pont akkor nem. Érdekes faj az ember! Nagyon gyorsan rájössz van-e igaz barátod.
A szőlőssel együtt lettek oda azon ismerőseink, akiket hetente etettünk, itattunk.
A családunk  egyes tagjairól nem is beszélve. Tudomásul vettük.