Aztán, a lépcsők alján már ott volt a felújításra, megújulásra váró szobor. A teniszpályákon - pedig négy éve még játszott itt a lányom - derékig érő gaz. Annyira lehangoló, hogy nem is fényképezek.
A helyzet nem jobb sehol, a Városmajor lassan pusztul. Pedig, sokan, nagyon nagyon sokan vannak itt, fiatalok, öregek, ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése