Többször mondtam, hogy ne engem kérdezz az anyaságról. Ha tehetném legalább 6 gyerekem lenne, de van bennem bizonyos felelősségérzet, ezért kettő van. Két gyönyörű, egészséges, legszebb, legjobb, leg, leg, leg ... Mondtam, ne engem kérdezz, mert én igenis elfogult vagyok és nagyon gyerekpárti. Vallom, szerintem is kétfajta nő létezik, aki MINDENT megtesz azért, hogy LEGYEN gyereke és aki MINDENT megtesz azért, hogy NE legyen gyereke.
Hm, igen. És, aki nem anyatípus, annak nem tudom, hogy való-e a gyerek mindenáron.
És megértem, aki beteg, nem tud szülni és ezért örökbefogad. Sőt, mélységesen tisztelem. De, nem értem meg, aki megtehetné, de nem szül. Azt gondolom, hogy gyerek nélkül nincs teljes élet, nincs teljes család, nincs meg az a mikroközösség,amiben megtapasztalod azt a semmihez sem hasonlítható igazán mély szeretetet, amit CSAK a gyereked iránt vagy képes érezni.
Ezért nem tudom teljes szívből elítélni a félrelépőket sem. Azokat az anyákat, akik pontosan tudják, hogy a gyerek, gyerekeik nem a férjüktől származnak, egy életen át rettegnek, hogy kiderül a titkuk, mégis vállalva a kockázatot, anyák lesznek és igazi családot alapítanak.
De, nem tudom megérteni azokat sem, akik tudva tudják, hogy gyerekkel minden eladható, előszeretettel pózolnak a rokon gyerekekkel és mégis fennhangon hirdetik, hogy ők mennyire utálnának szülni. És, ha ezt olyan embernek mondják el nagyon sokszor, akinek van gyereke, nos ez egy roppant érdekes probléma.
Van egy érdekes jelenség mostanság, világméretű. Nők avagy férfiak egyedül vállalnak gyereket és ez nem csak a hírességek körében divat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése