Nézem a monitoron azt a csíkot, ahogy a repülőd már Európa felett száll. Meghatározhatatlan az érzés. Egy óra és már Münchenben leszállsz, aztán 4 óra várakozás és nagyon reméljük nem késik a budapesti gép! Délután már itthon leszel. A saját szobádban pakolhatsz, leülhetsz, alhatsz.
Annyi mindennel várunk, mintha egy sereg vendég érkezne. Előétel-töltött tojás, tyúkhúsleves, pirosra sült tyúk, rántott csirkemell, krumplipüré és az elmaradhatatlan fekete erdő torta.
És azt is szeretnénk, hogy közben beszélj és beszélj. Mesélj és mesélj, mindegy, hogy fáradt vagy.
Messze vagytok gyermekeim, de annyira örülök, hogy jövet-menet találkoztok. Lesz sok közös New York-i emléketek. Egyszer előbb vagy utóbb majd ráébredtek, hogy nem egy ötödik megvásárolt cipő, nem egy legújabb póló, hanem az együtt eltöltött idő a legnagyobb kincs. Erről az időről fogtok majd mesélni a gyerekeiteknek.
És akkor most mielőtt érzelgős leszek, visszaállítom a számlálót, 17 nap és újra követhetek egy repülőt.
Most -6 fokot mutat a hőmérő és didergek, ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése