Úgy dolgozom végig a napokat és a heteket, hogy azt hiszem elég megállni egy filmre vagy színházra vagy mozira vagy éppen semmire. Érzem én, hogy a jógaórákon is zizegek, mert mennék már tovább. Ki akarja észrevenni azt, hogy itt is fáj meg ott is fáj, mert én HIDEG allergiás vagyok. Hol egy kis levendulát cseppentek vagy kurkumát kenek, netán erdei fenyő vagy eukaliptusz kerül elő és akkor van egy szabad órám a reggelben és ... létrára mászok, elég rosszul érkezem a földre, de szedem, teszem, veszem, már rá is próbálom, az idei adventi koszorút méregetem, már pakolom is össze rohannék, ajh ... nem nagyon tágul a derekam.
Munka, hát nem ugrok ki az autóból, mindjárt a bőrömből ugrok ki, ha még egy lépcsőt le kell lépnem. Ajh, ...raktár le és fel, akkor hazavezetek és megyek a reumára a térdemmel. Kétrét görnyedve, felevickélek a lépcsőkön. Miért vannak tele az egészségházak lépcsőkkel? Annyira jól nézek ki, hogy kettes sorszámot adnak!!!
L betűben hajtogatva várok, de már hívnak is, ... komoly vizsgálat következik és azt mondja a doktornő, hogy a gyógyszertárig nem látja, hogy megyek el, inkább most kapok is két injekciót!
Gyógyszerallergiám az van, Lidocain. Nosza ketten is Novocainért szaladnak, valahogy kerítenek, aztán készül pár recept, felírják a szigorú ágynyugalmat, azt mondják majd váltsam ki az injekciót és hozzam vissza a fiolát, majd menjek el röntgenre is, de nehogy most mert azonnal feküdjek le. Mondom a térdemmel jöttem, éppen fel nem röhög az összes fehér köpenyes, hogy egyelőre a derekamnak annyi, ezt vegyem tudomásul és egy hét múlva kerül sor a térdemre!
Hazavezetek, kellemes az ágy, dehogy váltok ki gyógyszereket, jelentkeznek a gyerekek, beszélgetek, fekegetek, mert reggel INDULNOM kell, sőt az esti focimeccsre is van jegyünk, nincs nekem időm betegnek lenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése