Ahogy megpillantjuk az Országházat, parkolok és a szemerkélő esőben sétálunk tovább. Sorban állunk, sokan vagyunk:
Ilyenkor átfut az ember agyán, elődeinek nagysága. Az építészet gyönyörű példánya, ez a magyar.
Az új szoborcsoport is gigantikus.
Gyönyörűen felújított, impozáns folyósok, eljutunk a koronához. Itt nem szabad fényképezni, úgyhogy ez egy lesifotó.
Nyitva az egyik ablak, így a belső udvarra is rálátunk.
A kupolacsarnok ...
Az a gyönyörűség, aminek a csodálatához több óra sem lenne elég.
Gyorsan az oroszlán elé állok, mert érdekel, hogy hasonlítunk-e? :)
Egy utolsó pillantás és már ázunk is ...
Az utcazenészek katonadalait, már a megállóból hallgatjuk. Eső ellen védetten.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése