Péntek délelőtt, míg tanítok, hallom, hogy a vezetékes telefon csörög, csörög megállíthatatlanul. A hetedik érzékem, az intuíció azt súgja, hívjam vissza a pénztárat. Visszahoztak a délután 5 órás előadásra 2 jegyet !!!
A színművészeti egyetem előadását nézzük. Ők kilencen a végzősök. Öt lány és négy fiú. Augusztus, a darab címe!
Modern feldolgozás, egyetlen szó elhangzása nélkül, játék a testtel ...
Nonverbális előadás és mégis meggyőzően érthető. Magától értetődő. Az utolsó előtti pillanatokban megszólal egy nézőtéri telefon - Máriát szépen leteremtik kollégái, mert megérdemli, ez merőben illetlen viselkedés!
...
Sétálunk egyet a körúton. Újfent megállapítjuk, hogy mintha csak mi ketten tudnánk azt, hogy a színészeket is illik megtisztelni azzal, hogy nem tornacipő, farmer, poló a színházi ruhatárunk. A Hisztéria fagylaltját is megkóstoljuk az Andrássyn és aztán szépen várunk majdnem egy órát a pénztár előtt, hogy megnézhetjük-e az előadást. Hét óra öt perc! És ekkor még van négy üres hely. Hármunkat beengednek. Modern rendezés, a nagyszínpadon ül a nézőközönség is :) Biluska Annamária vagy Kilyén Ilka neve ismerősen cseng ... másra 35-40 év távlatából nehéz visszaemlékeznem ...
Hedda Gabler, a mai menü. Egy kevés hanggal és tehetséggel megáldott főszereplő mellett, nagyot alakít a férj! A tudós, a művészettörténész.
Tetszik a darab, bár elég modern, úgy látom új idők jönnek, új dalokkal, ... a mellettem lévő nő, mert hölgynek nem nevezném, végig facebookozza az előadást. Tornacipő, farmer, hosszúszoknya, de még az előtérben néven szólították, szóval művészlélek ő is, egyszer ha őt látom a színpadon, ugyanezt a viselkedést előveszem, mert kölcsönkenyér visszajár!
...
Meleg van. Majdnem nyári estnek tűnik, ahogy sétálunk az autóhoz, van miről van kikről beszélgetnünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése