Anyák napja

A legelső Anyák napján, 20 éve, még csak terhes voltam a lányommal. Meglepetésem arany karlánc volt. Kamionozó nagybácsim hozta, férjem vásárolta...emlékek.
Én, az az emberke vagyok, aki a kézzel készített ajándékoknak örül a legjobban. Így, napfelkelést ábrázoló kép érkezik a fiamtól,anyák napja reggelén. Áh, dehogy hajaz a kis herceg egyazon napon látott 44 napfelkeltéjére, dehogy... 
És! A fiúk reggel 6kor meggyes túrós rétest sütnek:

Öcsike, citromhéjat reszel.

Rétes a tepsiben, teszik is már a sütőbe.

Kisülve. Felnőve.
Mondom a Férjemnek, hogy aki ennyire szeret és tud főzni-sütni esetleg ezzel kellene foglalkoznia. Minimum vezetnie kellene egy gasztro blogot. A válasz, csak, hogy el ne felejtsem: -Én nem főzni szeretek, hanem téged szeretlek. Azért csinálom!
Valami új készül spárgából:

Pataki tálban sajttal teleszórva került a sütőbe. És úgy megettük, hogy a kész ételt elfelejtettem fotózni.
És egy érdekesség, egy és csakis egy napra, kinyílott a pünkösdi rózsa:

Hogy miért éppen ma? Miért nem várta meg Pünkösd napját? Lehet a virágok is éreznek, mert élőlények. Megérezték, hogy ma csodálni fogjuk őket, Pünkösdkor valahol máshol leszünk...