Új Színház. A Giannutri család minden szombaton összegyűl közös ebédre.
Békés családi idill csipkelődésekkel, sértegetésekkel, csak ahogyan az a családi ebédeknél lenni szokott.
Az első felvonásról mondhatni, kész unalom. Még Michael Douglast is keresem a színpadon, a fránya szinkronhang(!) miatt, DE
A második felvonás bővelkedik meglepetésekben. Semmi sem az, aminek látszik. Illetve senki sem az, aki!-nek hitted. Hogy miért ez a sok hazugság? Nos, mert a mamának így jó! Hazudni, boldog családot...
Amikor az Opera előtt sétálunk az Andrássyn már arról beszélgetünk, hogy ha nem is ennyire drasztikusan, de az ÉLETBEN is így van. Kotorásszunk kicsit a családokban. pl. Akit a mamája mindig orvosként emlegetett arról a héten kiderült masszőr. Az ügyintéző az X követségen, egyszerűen takarítónő. Van ez így?!:)
A gyerekek tanulmányi eredményének kozmetikázása, az megér egy misét!
Tudod az én gyerekem, mindig szebb, jobb, ügyesebb, mint a Te gyereked. Bezzeg gyerek.
Egyetemet végzett, még akkor is, ha egy év után otthagyta a fizetőset. És azóta is ...
Szóval hazáig nem fogyunk ki a sztorizgatásból. Legalább beszélgetünk, nemdebár?
(Ezen bejegyzés alapján, aki véletlenül magára ismer, az a véletlen műve.)
...........
És még ma is, így 3 nap távlatából, van egy sztorink! Mert a mamáknak így jó!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése