Hát nem, elintézted! Remek. Igérem, hogy még visszajövök. Soha, de soha nem estem még ennyit! Férjem szerint elfáradtam. Azért az utolsó még működő felvonóval, utoljára utolsónak mégiscsak felmentem. A hegy lábánál, betértem egy gőzgombócra. Egy szilvalekváros, vanilia öntetesre. Mert megérdemlem! Mert van annak már vagy hét éve is, hogy utoljára ilyet ettem. Mert, mert...
A hazaút, szintén nedves volt! Hogy mennyi balesetet láttunk, ajajajaj! És, hogy elfáradtam! Én ilyet még soha nem éreztem. Fürdés után le kellett ülnöm. Reszkettek az "izmaim". Altató az nem kellett.
...........
És mire ébredtem? Éppen, hogy elértem a fürdőszobát. Lehet fehér epét hányni? Ez kész vicc, hogy az én szervezetem a totálfáradtságot is kiböki magából. Vagy az is lehet, hogy ez nem is normális dolog. Jaaaaaaaaaaaj! A nyakam! Az a bizonyos esés. Uhhhhhhhhhhhhhh, ma piláteszen nyakat fogunk nyújtani. Ez a fájdalom kibirhatatlan. Elő kapok egy Panadolt, egy Aspirint, egy Saridont, egy Flektor port. Még jó, hogy mást nem találok. Mindezt 20 perc alatt. Perskindol gél is a nyakon. Mert a nyakam tény, hogy nagyon fáj. Az a ködbéli fejről fülre esés. Tudom én. Azt is tudom, hogy kobakot kellene hordani. Tudom én.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése