Szomoru tényt hallottam. Éspedig azt, hogy öt percenként meghal egy ember cukorbetegségben. Én a veszélyeztetett csoportba tartozom. Nagymamám, édesanyám cukorbeteg. És az én kedves férjem azóta figyelmeztet, amióta édesanyám "szúrja" magát. Az emberlány természetesen makacs és természetesen évek telnek el, míg rájön arra a tényre, hogy az egészséget nem lehet pénzen megvenni.
Ha szólt a család, mozgás ügyben, életmódváltás ügyben, csípőből azt tüzeltem, hogy beszélek öt nyelven, aki nem fogad így el, sajnálom. És mindig!!! azt mondtam, hogy én a túlsúlyommal BOLDOG vagyok. Van 2 gyönyörű gyermekem stb.
És akkor januárban! indulás előtt a lányom régi (2014 nyara) albumot nézegetve, megjegyezte ", hogy tényleng nagyon csinos VOLTÁL Anya"! A nem dícsérő szavak, a szeretteidtől sokkal rosszabbul esnek. És valószínű tőle ez csak egy megjegyzés volt, majd itt fogja olvasni, hogy engem ez motivált! Mindenesetre a reptérről hazajövet, azonnal a mérlegre álltam! Azt hittem elájulok! Fél év alatt, egy nyolcas tekeredett rám úgy, hogy észre sem vettem.( A karácsonyt Erdélyben töltöttük.-ez kifogás csupán.)
Akkor és ott elhatároztam, hogy egy év alatt megszabadulok tíz kilótól. Munka ide vagy oda, MOZOGNI kell.
Van szobabiciklink, ezzel kezdtem. A 20 perces tekerés kín volt, de megtettem. Fél óránál többet nem bírok ki ma sem! 2 jóga kell, mert nem az az emberlány vagyok, aki egyedül kitartó és tornázik. Hagyd szóljon a jóga mellett az is, hogy szépen rávezetett arra egy egy ászana, hogy nem kellett volna zabálni, akkor menne a kitartása a póznak. A legközönségesebb, legkönnyebb egészséges útra való térés, az a séta. Rühellem. Szépen fogalmazva, utálok sétálni. (Tudom, hogy ellentmond a nemzeti parkokban tett látogatásoknak, a teljesítmény túrámnak, de le kell győznöm önmagam, meg kell győznöm önmagam a sétával, természetjárással.)
Szívesen felpattanok a biciklimre, ha olyan az idő és tekerek egyet. A hegy tetején lakunk, lefelé könnyebb menni, de aztán a visszaút az mindig kifullaszt!-ott!!! Önnön magam jöttem rá, hogy a heti 4 mozgás a nekem ideális. Ezen még dolgoznom kell, 4 az egyik, 2 a másik héten, ez az amit vállalni tudok. És tudok számolni, ez három és nem négy.
A mozgás után vagy mellett meg kellett tanulnom INNI. Ugye ezzel az ivás dologgal nem csak én szenvedek? A 2 kávémmal együtt, sőt ha leves is van, fél liter vizet sem ittam meg naponta. Nem vagyok szomjas. És a sportolás előtt, alatt, után sem. Ezért a kedvenc kulacsomat folyamatosan utántöltöm és cipelem magammal. Amikor csak tudom a fél liter vizbe belefacsarom egy fél citrom levét. A gyógyszer drágább ám a citromnál! Merem állítani, hogy ha elengedem magam, ma már akkor is megiszom a két liter folyadékot. Haladok a három liter felé, ami az ideális, ugye.
ÉTKEZÉS! Szoktam mondani, persze mindenki kiröhög, hogy fél vegetáriánus vagyok. Mert nem eszem húst mindennap. Még nem tudom teljesen elhagyni, pedig elnehezíti a testem, lelkem. Sokkal több nyers gyümölcsöt, zöldséget eszem. Sokkal több főzeléket, de mivel erdélyi konyhán nőttem fel, erdélyi konyhán élek ma is, meg lehet kövezni érte, de imádok jókat enni. Nekem az evés élvezet! ÉLVEZET. Nos, ezt úgy lehet finomítani, hogy egy adagot eszik az emberlány, még akkor is, ha többet szeretne.(Egy adag tálalva, többi elpakolva, mert a vendéglőben is jól laksz egy adaggal.) És, egyre kevesebbszer csúsznak be "hibák" a gépezetbe, azaz nagy zabálások. A most szombati zaba, pont kedd reggelre állította vissza a mérleg nyelvét.
Szóval még van mit tanulnom, kis lépésekkel haladok, de már 8 hete vagyok 8 kilóval kevesebb. Eddig hülyeségnek tartottam, de ma már minden reggel ráállok a MÉRLEGRE! Ma már, mindenki észreveszi a változást. Ma már mindenki csodálkozik. Ma már mindenki hangot ad a testkép változásomnak. Ma már mindenki dícsér, sőt ma már én is látom, hogy a kilóimmal eggyütt, jópár évet is leadtam az arcomról, de ...
MIKOR MEGHÍZTAM, miért nem figyelmeztetett senki?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése