Hát igen!

A tegnapi bejegyzésem első klipjéhez direkt választottam a fényképekkel teletűzdeltet. Azért, mert szerintem minden fénykép a szeretetről és az összetartozásról árulkodik. És ez így van jól. És szerintem szeretetet otthonról lehet tanulni. És ki is fejtem ezirányú  véleményemet. Mert ugye aZ a bizonyos Én, József Attila előadás, bizony már akkor megdöbbentett amikor elhangzott a mondat, a gyermeket verték. Azért verték, mert nem szerették. Nem tudták megbocsátani maguknak, hogy nem szerették, ezért újra verték...
 Amikor én voltam gyerek, ezt nadrágszíjjal tették. Hogy téged is és az apád szintén, legalább ezt is kibeszéltük. Te megbocsátottad és most összeköltöznél vele, na ugye, hogy mégsem és ez nem véletlen. Én nem biztos, hogy valaha is képes leszek a megbocsátásra. Pedig, ugye, akik itt összegyűltünk, mindannyian negyvenesek, csupán egyikünk apja él, a többieknek az anyja. Az anya aki nem védett meg!
Ma is dívik a verés. Sokkal jobban fáj, sokkal lélekölőbb, ezt nem nadrágszíjjal csupán szavakkal tesszük. Teszi. Teszik. Ragozzunk csak:
Hogy hogyan jutottunk el oda, hogy miért természetes nekem az, ha egy nő festi a haját és miért gondolom "hímringyónak" , ha egy férfi teszi ezt. Vállalom a véleményem. A szemöldök és bajuszfestést, kimondottan a 60. év gyermetegségének fogom fel. És szerintem itt az ideje felnőni a férfiaknak. Ja, hogy az összes nőnek és egyik férfinek is ez a véleménye. Örvendek,...  
Hogy műmell és kacsaszáj szilikon párosa kinek is tetszik, jó téma, de mivel egyikünknek sincs, talán hagyjuk. Hiszek a természetességben. A lélek szépségében és abban, hogy a szépség belülről fakad. Én, abban is hiszek, vallom, látom, hogy csúnya ember nincs. Mindenkiben van valami. 
Tehetség. Az a szorgalommal fokozható. Jaj persze, hogy más így meg úgy. Mindig könnyebb VALAKI mást hibáztatni a saját korlátainkért. Túl kell lépni azokat, nem napokig, hetekig, hónapokig, netán évekig vegetálni. Hogy könnyű nekem, na ne röhögtess. Én valóban nem csak dumálok, hanem teszek is érte, Tudod, nekem meggyőződésem, hogy aki egyvalamiben tehetséges az valami másban is az. Ne akard megváltoztatni a véleményem. Egy életünk van, mindenki maga dönti el, hogy megéli ezt az egyet vagy csak él benne céltalanul.
Van. Csak úgy van. Csak test. Csak szellem. Test és szellem. Hogy csak a külső a fontos. Kell-e a talmi csillogás? Vagy a belső  képes és széppé teszi a külsőt. Mert csak a külső, belső érték nélkül az,... 
Hát igen! Egy találkozás margójára született.