2015. július 29., szerda

A mindenit!

Egymás mellett szépülünk, elkerülhetetlen, hogy ne szóljunk egymáshoz. Amúgy meg szeretek beszélgetni. Nagyon jó hallgatóság vagyok. 
Kicsi a világ, véletlenek márpedig nincsenek, nagyon hamar kiderül, hogy valamikor tanítottam az unokáját. Egyébként pedagógus a nagymama.
Hú és ha, húha. 
Én vagyok a hibás, csakis én. Hazaérve felütöm ezt az ominózus oldalt a facebookon és ránézek az unokára. 
Szerintem nem véletlen az, hogy csak egy bizonyos kor után lehetne itt előfordulni. Persze, hamis születési dátummal ez a szabály kiküszöbölhető. Meg nem az én dolgom, miért is zavar az, ha egy hetedikes a profilképén éppen csókolózik. A háttérképén is ezt teszi, ő fekszik alul, a fiú föléhajol. És kiemelt lájkolója, kommentelője a saját édesanyja.

Én most már tudom, hogy régimódi vagyok és azt is, hogy nekem jó gyerekeim vannak!  



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése