Cigányszerelem

Amikor az ülő foglalkozásaimra koncentráltam, kifelejtettem a színházat. Pedig tegnap az Operettben néztünk, hallgattunk hungarikumot, azaz operettet. Hungarikum vagy osztrakikum...néző leszek. Említettem, hogy a két hely, ahol mindent megnézek a Madách és az Operett. Cigányszerelem. Egyszer nagyon régen, Kolozsvárott már láttam. Vannak emlékeim...
Az este ... figyeltem a színészi játékot, mert a történetet ismertem. Valahol Erdélyben játszódik a történet, azt viszont nehezen tudom elképzelni, hogy Dragoján Zórika magyar lenne? Dragoian Zorita.
Ma már színpadon sincs lehetetlen. (Miss Saigon-helikopter) Autó vagy oldalkocsis motorkerékpár, mint díszlet. És azok a díszmagyarok. Szórakoztató...
.








Kritikát most nem is írok, az örök optimizmusom jegyében született a bejegyzésem.

Csak ülök

Csak ülök és mesélek. Ülök, amikor tanítok, amikor fordítok, ha olvasok vagy gépen skype-olok. Ülök, ha eszem, ha kötök, ha beszélgetek. Egy szó, mint száz túl sokat ülök az ülőgumóimon. Ezt a megfogalmazást! Két hobbim, mint bringa és kötés-szintén üléshez kötött, hogy az olvasásról ne is beszéljünk.
És akkor kell valami, kellett valami, ami kicsit kinyújtja görnyedt hátamat, kicsit előrehúzza lábamat és ruganyosan, fiatalosan tart.
Ez a Pilates vagy pilátesz. Nem ugra-bugra, hipp-hopp mégis jólesik. Kicsit többet akartam tudni róla, hát utánaolvastam. Kicsit "mélyülni" akartam a helyes testtartásban ezért többet gyakoroltam. Egy ilyen Workshopnak nevezett 4 órás szösszeneten, még a tanítást is kipróbálhattam. Érdekes, együtt csinálni a gyakorlatsort a tanítványokkal, figyelni a helyes tartásra, a lélegzésre és még elmagyarázni és számolni is. Azt gondolom, hogy nem véletlen az, hogy baletten nevelkedett emberek lesznek az oktatók. És, nem mellesleg foci berkekben is dívik a pilátesz, hiszen a fiamnak minden hétfőn ez az edzése. A meccsek utáni pilátesz...(úgy megnézném, hogyan is művelik ezt?)
Pesten, egy ilyen óra 4Euró, egy workshop(kb.4 óra) 16Euró. Ha már a Duna parton bérelt edzőteremben voltunk, hát megosztották velünk a lehetőségét az intenzív 4 hét alatti tanárrá képzésnek. Mindez júliusban és Budán, 2600Euró. Igaz, angolul írni és olvasni is tudni kell, mert a vendégtanár amerikai. És nem forintban kell fizetni. Különösen érdekes.
Általában heten vagyunk, úgy órán, mint egy ilyen hosszabb hétvégi szösszeneten és a képzés árán mindannyian "elájultunk". Főleg, hogy ez még nem jelenti azt, hogy munkahelyet is biztosítanak.
De evezzünk tovább, az úgynevezett életpiramishoz. Ami a levegővétellel, folyadék és étkezéssel alapozódik meg, szorosan követi az érzelmi biztonság, a szeretet és összetartozás, majd erre épül az ÖNBECSÜLÉS és a csúcs az ÖNMEGVALÓSÍTÁS. Tetszett a piramis-olyan, mintha én építettem volna.  
Mosolyogj és tornázz!

És újra hétfő...

A napok rohannak, már csak ötvenet kell aludni és találkozunk...persze, persze megint ez a számolás. Rosszul írom, még mindig ez a számolás.
Már egy hete nem fűtünk. Már egy hete csodás tavaszunk van. Szeretem ezt az évszakot is. Szeretem, hogy a teraszra teregethetek. Mennyire gyorsan, kikelet illatúan száradnak a ruhák. A kert újraéled. Sajnos, a tujákait megtámadta valami kórság, így már a hatodik 15 éveset kellett kivágni. Veteményes lett helyettük. A dughagyma, foghagyma elültetve. A muskátlik, a leander várja feltámadását. Nagyon ügyes kertészem volt :) és van.
Kész van a márciusi alkotásom. Egy égszínkék mellény. Egy lájbi ( ez a mellény erdélyi magyar neve). Reggel, még pizsamában elsőnek ébredni, felvenni a vesemelegítő mellényt és a teraszon kávézni, ez az adrenalin. Hallgatni a madárcsicsergést és élvezni az illatokat... Képek:   

Szóval elkészült a márciusi csodám,...azonnal újabb munkába vágtam az NDKs kötőtűim:

Ez már a csipke kardigánom elkezdett háta. Kardigán, azaz szvetter (csak azért, mert még tudok erdélyiül).

Szeretnék kendőt vagy sálat kötni, olyat, amihez nem kell  horgolótudomány. Hátha...

És  vasárnap Pilates workshopon voltam, bővebben erről később... Idő!

A tüskéimről....

Hétfő reggel vezetek a fiammal az iskolája felé, már 17 fok van. Plusz 17. Itt a tavasz. Átgondolom a napom, hogy még van időm bejönni és kicsit írni a tüskéimről, de ...3X elszáll!
Volt időm tesztelni az új bringa okosmérőt. Először a férjemmel tettünk meg egy 12 km-es kört, egy nap pihenés után a fiammal egy 15-öst. És, megerősítést nyert, hogy aki a bringázást komolyan veszi, az vegyen megfelelő öltözetet is hozzá. Esetemben egy bringanadrág igazán jó szolgálatot tenne.
Volt időm kiolvasni az utolsó Linda Kelseyt. Három jelent meg összesen-igazán írhatna egy negyedik könyvet is az írónő. Azon elmélkedek éppen, hogy mennyire levetkőzve gátlásait, képes megírni valaki önéletrajzi ihletésű
műveit. Hogy mennyi haragot szül az, ha mersz őszinte lenni. Mert ugye, nem mindenki úgy emlékszik vissza a megtörtént eseményekre, ahogy TE!

A jobboldali kéket olvastam utoljára. A nővérek titkos életét. Az élet nem egyszerű.  

Mutatnék pár elkezdett kötést. Meglepődöm azon, hogy világszerte hányan kézimunkáznak. És úgy, de úgy tudják fényképezni az alkotásaikat, hogy...van még mit tanulnom.
És írni akartam arról is, hogyan játszák le a meccseket a gyerekek helyett a szülők a pályaszélen vagy a gyerekek lelkében...amikoris az előttem lévő autón a következő morbid feliratot olvasom:
  "Csak siess! Szükség van a vesédre!"
Nem rontom el a hetem bringázni fogok piláteszre, a következő 12kmes köröm is megteszem!

Az a barna irhabunda (nlc)

Szeretném végre csak ezt a blogot használni, de az nlc sokszor nem enged be...Gyönyörű tavasz van, de nekem ezt a bundásat, mert a bőrszéken még mindig rajta van "a bunda", tavasz ide vagy oda el kell mentenem...
Végre leesett a hó. Gyönyörű a táj. Minden hófehér és csendes. Még nincs igazi hideg, de én ha havat látok mindig eszembe jut a gyerekkori hosszú barna irhabundám. Az erdélyi telek igazán hidegek voltak. Hidegek és vidámak. Talán 12 vagy 13 éves lehettem, amikor arra került a sor, hogy a csíki székely nagybátyám összes komája báránybőrt gyűjtött az én bundámhoz. Hányszor tettük meg az utat, Vásárhely és Csíkszereda között, Szovátán vagy Homorodon megpihenve. Alighogy megérkeztünk Szeredába, máris Mádéfalvára vagy a Büdösbe mentek a férfiak tovább, aztán hazahozták azt a véres, szőrös valamit, újságpapírba becsomagolva, amit hazafelé úton mindig leadtunk Kibéden. Ott cserezték ki a bőrt. És az öreg szűcs elmondta, hogy még hány bőrre van szüksége. És akkor a következő vasárnap (szombaton még iskolába jártunk) újra indult a kirándulás. Komának a komája újra kecskét, gidát vágott a bőr a vásárhelyi leánykának gyűlt. Kibéd! na végre méretet vesznek, de hogyan-a bunda nem egy télre készült, néhány centit ráhagytak vállban, ujjban, a derék a csípőhöz kerül és a hossz majdnem a földet söpri. Jaj! Azt meg kell hagyni vasággyal sem voltam 40 kiló 13, 14 évesen. Na a majdani kifejlődésemhez készült a bundám. Azt a bárányszagot, most is az orromban érzem, ha rágondolok! Szép mogyoróbarna kabát várt, fehér prémjében barna karcos festéssel. Ránézésre is egy "monstrum". Mikor feladták rám, elvesztem benne. Bundát tartó fogasként éreztem magam. Milyen nehéz, büdös és nagy volt. Az ujja legalább a térdemig ért. Ha nem is addig, de így éreztem. A nagymackóm elém fért a begombolásnál. És a hossza-na az tényleg majdnem a földet verdeste. Emlékszem a szüleim mosolygó szemére és arcára, hogy ezt is! megadhatták a kislányuknak. Kibédről Erdőszentgyörgy, Sóvárad, Szováta, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda célállomások következtek a bunda bemutatására. Rámadták, forgattak, szagoltak, levették, kifordították, tapogatták (én emlékszem a fonákján vérfoltokra, de már akkor is azt mondták, rosszul látom). Mindenki nevetett kacagott és az én vagy a bunda egészségére felhajtott egy kupica pálinkát! Ez a barna bekecs éveken át a téli társam lett, mert tomboltak akkoriban a mínusz húszak. Ebben nem fáztam, mert sem lábam, sem kezem ki nem látszott. Anyám szerzett egy vastag övet, mert a bunda tényleg körbeért és átkötötte derékban. A hógolyókkal való megdobálást is kivédte. De a szagát, úgy utáltam. A színét is. Barna ruhám évekig nem volt az irhám miatt. Azóta évek teltek, nagyra nőttem (163cm!) és megértettem, hogy a szüleim csak jót akartak, hogy meg ne fázzam, mert mumpszos 9X voltam és olyan csenevész kislány, hogy úgy látszott a kanyarban mindjárt eltörök. A bunda meg életre keltett. Húztam, nyúztam, de megismertek ám a szűrömről! Ma ez a bunda itt van mögöttem a székemre terítve, kicsit átszabva, bevonva, tökéletesen kivédi a  bőrfotel téli hidegét. Mert valami emlék kell a gyerekkorból, hogy el ne felejtsem honnan is indultam.

Kézimunka

Érdekes, hogy vannak korszakaim, nevezhetnénk évtizedeknek is, amióta nem fogtam kötőtűt a kezembe. Aztán egyszer, láttam ezt a kötős lapot: Amelie címmel. a régi Fürge Ujjak. Azonnal meg kellett néznem, hogy tudok-e még kötni.

Ezzel a sállal kezdtem. Majd egy mellény következett-éppen összeállítom és aztán megmutatom. (Horgolni, nem tudok, így szereznem kellett egy személyt, aki megmutatja, hogyan kell a nyakánál befejeznem.)
És...tudom, hogy március idusa, de ha ezt tegnap megláttam, azonnal meg is kötöttem. Karácsonyi edényfogó.

Na és mi van akkor, ha a hangulata karácsonyi?

És egy paparazzi fotót is felfedeztem. a kötögetéseim közepette. Megy ez nekem szemüveg nélkül is, érzem. És, körülnéztem...egy zsáknyi fonalat találtam, és néhány NDK körkötőtűt. Lesznek még alkotásaim!

Lopás (nlc) és Új!

Mindennapi állapot. Amikor felvették az egyetemre, az összes arrafelé kicsit is ismerős magyartól érdeklődtem. Mindenki megnyugtatott a közbiztonság-tökéletes:) Beszélünk, mert ellopták a kölcsönkapott bringáját. Az övé egy rozsdás vacak volt, a többieké új, azok ott maradtak. Persze, hogy volt rajta zár és persze, hogy az ablakuk alól. Azt mondja fényes nappal sétáltak egyik épülettől a másikig, az egyetem területén. Megállt egy autó, az előttük sétáló fiútól elkérte a notebookját, majd továbbhajtott:) A.-nak ma van a szülinapja. Hárman bérelnek egy lakást. Mindhármuknak van autója. Ketten ma korán indulnak az egyetemre. A. dél körül vizsgázik, ha odaér, mert az autó már nem áll a ház előtt. Reggel 8 és 10 között történt:) Szóval ki, hol és mikor van biztonságban? És én egy másik kontinensen ne aggódjak.
 
Az autót a város másik végében hagyták előkerült. Semmi nem hiányzott belőle, állítólag MEGSZOKOTT dolog, hogy a kábítószeresek elkötnek egy autót, mert taxira nincs pénzük, elmennek valahova, majd otthagyják. Érdekes nem? Kamerán látják a rendőrök és visszaadják a tulajdonosnak.
A héten történt. Francia szobatársunknak újra látogatóban voltak a szülei. (Harmadszor!)
Zsúfolt étteremben vacsoráztak. A lány a székre tette a laptopját,...ami a vacsora végéig eltűnt... Igen, azt én is megkérdeztem, hogy a vacsorához, miért viszed magaddal a laptopod?! . 

Liget, Városliget (nlc)

Van egy hely. A kedvencem. Lehetne Párizsban vagy Londonban is, de itt van Budapesten. Egyik oldalról a közlekedési múzeum határolja, ide mindkét gyerekemmel el kellett jönnöm. A biciklis akadálypálya mellett elhaladva, ott van a régi jó lepukkant PeCsa.(Petőfi Csarnok). Ha a másik oldalról jövök, éppen a Vidámpark mellett vezetek el. Ide is írhatnám, hogy régi jó lepukkant park. És ez így igaz. Mindkét gyerekemmel már töltöttünk itt szülinapot. A kőcirkusz. Egyre laposabb előadásokkal. Említettem volna, hogy cirkuszista akartam lenni? (Zárt országban születtem, külföldieket, csillogó flitteres ruhában, a porondon láttam. A kedvenceim, mai napig a légtornászok. Egy szerettem volna lenni közülük. Nyugatnémetből szerzett bikiniben a nagyszoba perzsaszőnyegén hónapokig gyakoroltam.) És az állatkert, ez tényleg európai színvonalu. Imádom, pedig már nem vagyok gyerek. Ha a hét vezér felől közelítek, a Műcsarnok mindig megállít. Érdekes és aktuális tárlatai vannak az éjszakai rendezvények, mesések. És a szépművészeti, ahova mindig kutatnom kell egy külföldit, mert egyetlen magyar ismerősöm sem kiváncsi még Rippl-Rónaira sem. Ha oldalról közelítek, ott van a bájos Műjég. Korcsolya és forró tea. Eszembe jut a gyereksírás, mert anya, ahogy a gyerek járni tudott máris kétélű korcsolyát szerelt a kiscsizmára és elhozta csúszni őt. Átépítették-patinás és gyönyörű. Egyszer, az történt, hogy 4 gyerekkel jöttem korizni. És az élmény felejthetetlenre sikerült, mert az autóm kerekét lebilincselve találtuk. Nem csak az enyémet, az egész sort! Pontosan karácsony másnapján. A természetismereti múzeum, a Vajdahunyad vár! Ősszel sétálni az avarban és aztán bort kóstolni a kertjében, szóval ez itt jó hely. És van valami ott középen. A Liget közepén. Évekig szemezgettem vele. Sétáltam az állatkert előtt, sétáltam a vártól, sétáltam a kacsákkal teli tótól. Most is legalább 20 kacsa várt élelemre. Figyeltem a játszótérről.A cirkusz helyett is felfedeztem volna. Jártam az előcsarnokban, megcsodáltam építészetét, freskóit, szobrait, ivókútját és végre megnőttek a gyerekek így együtt fedeztük fel a víz általi egészséget. Salus Per Aquam, azaz spa. Szecska. Széchényi. Az a patinás sárga épület, kőszobrokkal, ahova a hét elején ellátogattunk, hogy a heti vagy havi mosolyt, a zsigereinkbe töltsük. Korán van. 8 óra. A kinti meleg medence fölött ködfátyol takarja a fürdőzőt. Alig vagyunk a vízben. Talán hárman? Hideg van, szürkeség és hull a hó. Nekem a melegsárga épület vagy a vizet köpő nimfa mosolyt csal az arcomra. Ezt leírni egy dolog, de érezni kell ezt a csodát! A szaunát és utána a 16 fokos vízben való merülést, a szaunát és aztán ki a szabadba a 38 fokos vízbe a hóesésben. Annyira imádom a levegőt, a természetet, hogy a benti medencéket nem használom. Inkább úszom, aztán átmegyek sodortatni magam az árral, masszíroztatni vízsugárral a fájó gerincet, nyakat, térdet. Kiemelkedni a habokból és nem panaszkodni semmire. Az élet szép és felejtsd el a fájdalmat!

A tribünön (nlc)

Évek, hónapok, hetek óta arról szól a hétvége, hogy valamelyik gyereket versenyre, meccsre kísérjük.

Szeretem  állapot ez. Végre kint lehetek a levegőn. Azt nem mondom, hogy az ezen a  helyen uralkodó hangulat mindig tetszik. Itt volt ez a gyönyörű napsugaras, fogcsikorgató hideg hétvége. Megérkezünk a pályára.  A gyerekek azonnal mennek az öltözőbe, mi meg a szülőknek odaköszönünk és beszélgetni kezdünk. A nők bemenekülnek a büfé melegedőjébe. De aztán kicsal a meccs a tribünre. A szemünk fénye a pályán. Az első gólt a fiam rúgja, persze, hogy persze ettől „fontosabb” leszek. Itt még szokás a szülőnek gratulálni, ha a gyereke jó. Más kérdés, hogy öt perc múlva lehet azt érzi valaki, hogy most őneki innen kívülről a nézőtérről kell bekiabálnia a tuti következő passzot. Más kérdés, hogy úgy érzi valaki, itt és most valamit meg kell gyónnia.

Az tötént, hogy az éppen mellém sodrodó anyukának, megdícsérem a lánya haját. Igazi afrikai varkocs, és göndör.- Cserébe meghallgathatom a történetet, amit nem kérdeztem-  Ja, az apjától örökölte. Én marha, nem kellett volna megfordulnom, hogy megnézzem, hogy ennyire szemüveges vagyok, hogy nem látom az apában a félvért vagy négert. Pardon afro-amerikait. És az apa fehér és szőke és kékszemű  és az anyából ömlik kifele a történet. Nem a férjem az apja! Tudod a férjem kihelyezték az anyacéghez. Én már azelőtt megígértem elhagyom, mert impotens. Kérte, menjünk vele a gyerekkel. Mindig ki akartam próbálni milyen külföldön élni, hát elkísértük a gyerekkel. Én olyan szerelmes lettem ott, te! És terhes. És fogtam a gyereket hazajöttem. Persze a szerelmem nem követett. Azóta sem hallottam róla. A férjem meg hazajött az egy év után és azt mondta a nevére veszi és felneveli sajátjaként a”zabi” gyereket, ha vele maradok. És láthatod, betartotta a szavát. Impotens, de mindent megtesz értünk és én azt csinálok, amit akarok.

Úgy, de úgy csúsznék, másznék jobbra vagy balra. Mert egy-szerintem kétszer, ha találkoztunk ebben a földi létben. Kettő-nem tartozik rám. Három-ha már megosztotta én kiosztanám. Mivel nem tettem meg, hát most megosztottam. Kommentár nélkül.

Én, József Attila

Az ember lánya leír valamit. Az írás, pedig megmutatja, hogy igaz és folytatja jeleit. Elindulunk a Madách színház előadására. Vezetek a Rákóczin. Újra és újra elcsodálkozom azon, hogy ide jutott Budapest, hogy használt ruha boltok tömkelege, üres üzletek sokasága virít az utcaképbe. Meg is jegyzem a Blahán vagyunk, persze egyenesen tartok az Astoria fele és ott fordulok jobbra...tehát nem jó helyen. A Podmaniczkyn jobbra visszakeringek a körútra és bűvölöm az autókat, csak egy, csak egy menjen már el dolga végeztével. És igen, van parkolóhelyem, így időben a színházban vagyunk.
Szerintem pontosan tudják a szervezők, hogy hány jegyet adtak el. Pontosan tudják, hogy a lépcsőn is ülnek és mégis csak egy, azaz egyetlen ruhatár dolgozik. A mai szereposztás, Posta Viktor-Balla Eszter-Polyák Lilla. Sajnos, nem mondhatom, hogy profi előadást láttunk, mert mindhárman belebotlottak a szerepükbe:) A táncbetétek profin voltak megoldva.
Olyan volt az előadás, amilyent vártam...szomorú.  József Attilának az Illyés Gyulával párhuzamos szerelmei...érdekes. Nem mondanám, hogy nem tetszett, hogy a Tedd, a kezem homlokomra, hogy a 32 évem..., hogy a Mama nem idézett emlékeket, de az előadásmódtól ugyanazt elvártam volna, mint a tánctól. A profizmust. Tudom a szövegem, mert ha a színészetre tettem fel az életem, akkor ez a munkám.
  
És akkor van egy szomorúbb hírem is. Van vagy már csak volt egy a költőhöz méltó szobor a Kossuth téren. Vajon ott marad a Dunánál?

Jelek 2

Elindulok. Benyitok a kamrába és ott állok az ajtóban. Szerinted miért? Mert elfelejtettem, miért is indultam ide. Emlékszem, milyen jóízűeket kacagtunk a nagymamán, mikor átjött hozzánk és azzal kezdte, hogy:
- Sziasztok, elfelejtettem miért jöttem.
Na és a hallás. Egy bizonyos frekvenciát nem hallok. Ha azt hiszed viccelek, tévedsz. Ez van. Tulajdonképpen e mögé a szelektív hallás mögé nagyszerűen el lehet bújni. Bár, kezdenek furcsán nézni, de az az igazság, hogy nem mindent hallok meg.
Lengőizom. A nők felkarján integetéskor keletkező húsmassza ide-oda mozgása. Ezt jól megmagyaráztam. Állítólag, a botox segít a feszessé tételében. (Eszem ágában nincs élni vele.)
Aztán amikor a bőr a hússal elhagyja a csontot. Az addig radírgumi feszességű tested, rágógumivá folyósodik. Időben, állítólag a jóga, szerintem meg a pilátesz gyönyörűen visszareformál. Ezt tanusítom. Azt, hogy az arc kontúrja az áll alatt, mivel megelőzhető megereszkedésügyileg, na azt még én sem tudom.
Nem bírom a piperecikkeket! BÁRMILYEN arckrémet felkenek a Gerovitaltól az Estée Lauderig, 5 perc múlva lángvörös vagyok. Ugyanez a helyzet a szemfestékkel is. Mennyit spóroltam a piperén. Szájfény, szemceruza. Utóbbitól legalább 2 napig piros szem.  Pedig, de szeretnék egyszer sminket!
Egyszer-Clinique bemutató volt. Éppen ott voltam, éppen leültettek. Amit felkentek leomlott. Az alapozó lehámlott az arcomról. Szegény lány tisztított, magyarázott, de neki sem sikerült "kimázolni". Segítséget is hívott, de kettőjüknek sem sikerült az alkotás. 
És lehet, hogy vannak még jelek, de azok nem jutnak  az eszembe :)

Jelek 1

Érdekes! Olvass végig és talán, magadon is felfedezed valamelyik jelet. Nőnap ide vagy oda, szorgalmasan nyújtottam tegnap piláteszen. A matracomon fekszem, amikor a szemem látószögébe kerül, a harmincas nő "agyon" szoláriumozott lába. Mit lába, a bokája. Jééééééé, csupa, kék és lila véraláfutásszerű hajszálerek sokasága. Azt hittem ez csak a 45 felettiek kiváltsága. Lehet, hogy rossz a memóriám?
Körbenézek gyorsan. Mindegy, hogy huszon vagy hatvan a nő MIND "festett" haju. Énőszségem, 35 évesen érkezett. Először csak samponnal bemostam a hajam és takart, de ma már kell a szakszerű festés. És ameddig megtehetem, addig a fodrászra bízom a hajam.
Haj, szőr! Miért van az vagy lehet, hogy ez csak nálam van, pardon volt! A 45! utáni reggelen belenéztem a tükörbe. Ott volt az arcomon egy haj! Egy szőr! Ősz-az államból ágaskodott kifele. Azóta bajusz környékén is néha valahonnan a dermából egy-egy fehér vagy fekete haj "égnek áll". Ezek honnan jönnek és fiatalkorban miért nincsenek?
Ha már haj vagy szőr és őszülő-mindenhol elkezdődik az őszülés. Hónalj, láb, ... pontosan ott. Védekezem, akár egy újszülött olyan szőrtelen lettem. Mert egyszer a haj és a szőr úgy dönt, hogy elhagyja az "öregedő" (ezt a szót nem én írtam, a kezem pötyögte ide) testet. És én be is segítek neki. Így a trendi.
Aztán egy másik jel, amikor estére már nem elég hosszú a karom, hogy távoltartsam a könyvet, hogy el is tudjam olvasni. A bevásárlásnál, látom az ingyenes szemvizsgálatot. Odamerészkedek. A diagnózis. ÖREGKORI TÚLLÁTÁS. Az alig harminc doktor bácsi diagnózisán felháborodok. Egy taknyos mond engem öregnek. A francba kisfiam, vak az te vagy, mert szemüvegben sem látod, hogy NŐ vagyok. Következik természetesen a szemészet, a szemüveg, ami szerencsémre csak olvasásához, internetezéshez kell. És ekkor, pontosan amikor felteszem észreveszem, hogy a nyomtatott könyveimben a betűk nem szürkék, hanem FEKETÉK. Ezen majd egy hónapig szórakozom. Tény, szemüveg nélkül nem láttam őket feketének.
Aztán....
Mára ennyit a jelekről, mert holnapra is kell némi jel....

Nőnap

A szót, ha meghallom azonnal a hóvirág jut eszembe. A héten "találtam" három szálat, most préselem, hogy ezt a ma már védett kedvencemet az unokáimnak is megmutathassam.
Virág és nő. Nő és virág.


A hétvégi bevásárlásnál (boszi vagyok) szuggeráltam, hogy jöjjön haza valami illatos tavaszváró,..., hogy aztán megérkezett, 2 cserép is, egész héten jácint  és nárcisz illatban okosodtunk. 

Frei Bankárja

Ez egy izgalmas politikai krimi. Még nekem is, aki nem követem a napi politikát, de tudom, látom, megbeszélem, hogy mi is történt avagy mi történik Magyarországon. 
Kis betekintés a milliárdosok szörnyen unalmas világába. És, rávezetés arra, hogy eztán dollárban tartsd a pénzed, mert átálltunk a másik oldalra.
És utazunk, hol Jamaicában, hol Amerikában, hol itt hol ott...
Nekem tetszett.   
Ugyanúgy tetszett, ahogy az első Frei könyv: A megmentő

Hess nátha vagy mi ez?

A nap általában úgy kezdődik, hogy beütöm az egyetem honlapjának a nevét és megnézem mi történt a tegnap? Csak annyi, hogy a lánykám "köszön" vissza a címlapról. Négyből négy nyert meccs!
Most kellene ez az izületi, nyaki fájdalom elillanjon, de azonnal. A büszkeségnek kellene elvinni ezt a tegnap kezdődött valamit. Iszok erre egy kupica pálinkát is. Kicsit szédülök, de teker a fájdalom mindenhol.
Lázam nincs, a fiúk meccsen, süt a nap. 
Előveszem az udvari széket, párnával pléddel bélelem, beöltözök és kiülök a napra. Liftezik a hasam, pedig olvasni akarok! 
----------
A tavaszi bajnokság legelső hivatalos meccsén gólt rúg a fiam. Én nem látom, csak megérzem!