12, azaz tizenkét évesek. Hatodikosok. Van, akire már én is rászóltam, hogy a műköröm, ebben a korban, inkább ciki, mint menő. Ez csak! zselé, válaszolta ő. Van, akit megkérdezek, hogy miért kell ennyire festeni az arcát, nézzen már bele a tükörbe, hogy szemspirál, szemceruza, tus, szemhéjfesték nélkül, mennyire fiatal és gyönyörű. De, akkor is marad a festék. Természetesen sem az édesanyja sem az osztályfőnöke nem vagyok. Akkor mégis, hogy jövök én ahhoz, hogy beleszóljak az életébe?
Nem dupla melltartót vesz fel, hanem 5 darabot, 5-öt! Sportmelltartóval kezdi! Meg is mutatja, hogy nehogy már találgatnom kellene, honnan nőtt ki hirtelen ekkora melle. Elbeszélgetek vele újra, amikor ... igen! kiderül, hogy cigizik is. Egy nyolcadikos fiú látja el az osztályukat.
Mégis ez kinek a felelőssége? És, abban a házban ahonnan elindul és hazamegy, ahol a nagyszülőkkel laknak egy udvaron, ott, ki mire figyel?
Lassan nem akarok hinni a szememnek és a fülemnek sem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése