2016. február 4., csütörtök

Terápia Csütörtök


Ma, az osztrák nőkről írnék. Annak fényében, hogy pár napot Bad Mitterndorfban és a Tauplitz lejtőin töltöttem talán nem is annyira meglepő a témám. 
Nos, az osztrák nők szépek, csinosak és fittek. Az osztrák nők nem híznak. A faluban mindenki sportos! Már kora reggel megtelnek a sífutópályák. Napközben a hegyen csúsznak, olyan behajlított térddel, amiről jómagam csak álmodom. Ha kora délutáni sétán találkozol velük, a két síbot vagy a nordic walking bot nem hiányzik a kezeikből. Hátizsákot cipelnek, így szabad a kezük és köröket róva, beszélgetnek. Így járnak bevásárolni avagy kávézni is.
Lehet, hogy vannak ráncaik, de irigylésre méltóan fittek. NEM találkoztunk kövér nővel. Vajon miért? Ekkora különbség lenne a nyugati és a keleti nő között? Már tátong a szakadék, a mély szakadék!
Először csak viccelődtünk azon, hogy anyáink korabeliekkel utazunk a hegyre, de a mi anyáinkra síruhát nem találnál. Második naptól megfigyeltünk, kerestünk, csupán egy, azaz egyetlenegy túlsúlyost. Mindhiába.
Mikor reggel a hegyre tartva láttuk a sok sétálót, reggel alatt a fél nyolcat értem, meglepődtünk. Mikor reggel a parkolóban, sorban egymás mellé parkoltak le nők! legtöbbször egyedül és csatolták fel léceiket, még jobban meglepődtünk. Jé, az adrenalin, a sport, a hetvenkedőknél sem kiváltság!
Lehet, hogy ezen lányok, asszonyok, nők életében nem központi kérdés a háromfogásos ebéd, de nem is cukorbetegek. Nem fáj a térdük, a derekuk, mert használják azokat, mozgásban vannak. Nem szednek marékszámra gyógyszereket. Tanulni kellene tőlük. Életmódot kellene váltani. Olyan közel van hozzánk a más! az aktív és mégis annyira lusták vagyunk megtenni egyetlen apró lépést is az egészségesebb élet felé! 
Rendben, elfogadom, csak akkor ne panaszkodjunk, mert MINDENKI a saját egészségének a kovácsa. Jaj, de jó lenne megérteni és megértetni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése