Van akinek még mindig tart a vakáció és van aki már július 8.án kezdett. Egy szabadnapja volt azóta. Csak az idő fogja eldönteni, hogy megéri-e a napi stressz avagy a heti stressz és a dögmelegben való küzdés a helyért! A csapatban való helyért. Tizenegyen léphetnek pályára, jó jó tizennyolcas a keret és benne vagyunk. Egyik szemem sir, a másik nevet. Hosszú történet. 66 gyerekből, 25 maradt. Nekem, nekünk ma egy bizonyos 25-öt kellene ünnepelni. És mi a pálya szélén szurkolunk, egy nemzetközi tornán. Ha én, azaz mi valami elegáns helyen ebédelnénk, úgy, hogy egyik gyerekem NewYorkban a másik Budapesten küzd a pályán ... nos akkor én valaki más lennék, mert én ezt nem tudom elképzelni sem, hogy ne a pálya szélén szurkoljak.
Felhúztuk az ezüst karikagyűrűket, sőt megvan a gyönyörű fehér ruhám is kékkel himezve, hogy ... hogy ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése