2017. április 6., csütörtök

Terápia Csütörtök

Visszatértem Én és a Terápia Csütörtök!


Még mindig hiszek az emberekben. A magyar emberekben. Nem és nem tanulok az élet leckéiből, ... 
Házfelújítás. Első lépésként szakembert kerestünk. És mivel már 20 évvel ezelőtt is! jó munkát végzett, újra mellette döntöttünk.
Én reggel mindig korán indulok, így késő délelőtt már hazaérek. Férj fogadja a munkásokat. Mindennap néhány órát "idegenek" veszik birtokba az otthonunk. Tudom, tudom, mi mindketten azon hüjék, így pontos j-vel, csoportjába tartozunk, akik mindenkiben megbíznak. 
Ma sincs másképp, kb.2-3 órát csak ők voltak minálunk, itthon.
 Ebédidő, ... most éppen hátul dolgoznak és a teraszon falatoznak. Megjegyzem, nincsenek függönyeink, de van szúnyogháló, amin nem tudom mennyire lehet belátni, a kifelé látás tökéletes. És van redőnyünk is.
Gondolom, ne nézzem azt, hogy hogyan esznek, poénkodnak, addig előremegyek. Nyitva van a kiskapu. A kiskapun a fővállalkozó éppen kicipel egy tekercs anyagot. Úgy meglepődöm, azonnal leülök. Az autója csomagtartóját még nem csukta le. Visszajön. Néz-néz méreget, hallgatózik és egy második tekercs anyag is a csomagtartóba kerül. Majd csomagtartó lecsuk, kapu becsuk, elindul hátra a terasz felé.
Annyira a széken tart a meglepettség, hogy mozdulni sem bírok. Miért nem tépem fel a bejárati ajtót és miért nem ordítok? Előveszem a telefont és a "Megloptak" üzenetet küldöm a férjemnek. Felhív, elmondom az esetet. Mit tegyek?-kérdezem. Semmit- mondja ő meglepetésében.
Úgy intézi, hogy egy órán belül hazajön. Előrehívja a fővállalkozót és szemtől-szemben elmondja, hogy előre elnézést kér, ha nincs igaza, de a felesége lehet, hogy látott valamit. -Jól látta, már nyúl is a kulcsáért emberünk, nyitja a kaput és a csomagtartót és pakolja ki az építőanyagunk. Nem, nem akarjuk az emberei előtt megszégyeníteni. Nem, nem akarjuk fizetés nélkül elküldeni ...
A kétszeres nagyapa a napi munka végeztével, lesütött szemmel köszön el.
...        

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése