Angyalok

Két meghatározó élményem van velük kapcsolatban. Nem tudom, hogy a képzelet pontosan meddig tud visszamenni az időben év szerint. Amikor nagyon fáradt vagyok újraélem álmomban a két élményt.
Tél. Karácsony. Várjuk az Angyalt. Gyerekkoromban nem Jézuskának hívtuk. Egy udvaron laktunk a nagyszülőkkel. Engem átküldenek hozzájuk. Nagymama a töltelékes káposzta, húsleves, hájas tészta(sütemény) háromszögéből, hogy a szép ruhám, loknis hajam ne vegye át a szagot, bundát ad a hátamra és beterel a tiszta szobába. A fenyőillatú tisztaszoba. Ülök a varrott (írásos, keresztszemes) párnák halmazában az ágyon, de aztán a vágy és a gyermeki képzelet leoltatja a villanyt velem. Óvatosan elhúzom a sötétítőt, a csipkefüggönyt, csak a fenyőág takar és kinézek az utcára. Esik a hó. Világít a lámpafény. A szemben lévő ház ablakát figyelem. Magyar család, oda is ma kell repüljön az angyal. Nekik nincs gyerekük. De, a lámpa fényében berepül két angyal. Díszítik a fenyőt. Fehér ruhában, arany szárnyakkal. A számat tátva bámulok. Állítólag, hangosan sóhajtok is. (Például ma éjjel, amikoris újraéltem.) Amikor végeztek az angyalok, megfogják egymás kezét, én megijedek, nehogy meglássanak visszarántom a sötétítőt és várok tovább a párnák között. Zsidó családhoz "néztem" be.
 Negyven évvel később..., 
Dolgozik valakinél a férjem. A gyereknek hoz egy farsangi jelmezt. Arany palást, orr, kalap, két pompomszerű valami a kézbe. Én megvilágosodom, akkor ott én a két öreget láthattam ebben a jelmezben fát díszíteni. Farsang lesz holnap, én ma újraálmodom ezt az egészet.
-----------
Fáradt vagyok. Ez  ma már nem meglepetés. Olyan fáradt, hogy nem tudom nyitva tartani a szemem. Vezetek. Én vezetek. Karcagon vagyunk. Tankolunk. 10 órát vártunk a román-magyar határon. Budapestre kell érnem, mert reggel dolgozom. Hajnali kettő. Két kiskatona kér a benzinkútnál, hozzuk őket Pestre. Anyukám és férjem meggyőz, vigyük el őket. Én vezetek-kérem, hogy meséljenek, mert nagyon fáradt vagyok.Tudom, hogy alszom. Ha rágondolok, ha újraélem, akkor is tudom, hogy alszom. Kiesik az idő, Ecseren ébredek. Hol volt akkor még autópálya, ez az emlék is 20 éves múlt. Akkor és azóta is elmondom, hogy én végigaludtam az utat. Vezetés közben. (Édesapám autóbalesetben halt meg.)
-------------
Ha fáradt vagyok ez a két emlék az álmom és akkor zuhanok egy mélyet és felébredek!