A kerületben ehhez csupán 6 km a bringaút, így fűben, sárban tekerünk és olyan fullasztó a meleg, hogy felforr az agyam. Lépcsők mellett is tolom a drótszamarat.
Mondanom sem kell, hogy senkivel nem találkoztunk, az uttalan utakon :) Úgy látszik mindenki csak a biciki úton teker.
A 14. és 13. kerületekben már kiépített a bringaút, és két és fél óra után már a Dunánál vagyunk :) Hogy én hol hagytam az agytakarómat?, ebben a melegben.
A Dunánál, a Párkány utcában megpihenünk egy kávé mellett és innen hazatekerünk.
---
Mindenesetre nem 60km-t kellett volna megtenni, hol marad a felkészülés, az edzés, hát kivagyok, de nagyon! Kicsit érdekes az, ami történt. Már elhagytuk az 50. kilométert bőven, amikor azt hiszem az erőm végénél jártam és azt éreztem, mintha valaki nyakonvágna, elsötétült előttem minden és "lefolytam" a biciklimről. Hallattam egy hangot, mire ő megfordult és látta, hogy összerogyok vagy mi. Bár sem a lábam nem maradt a pedálon, sem a kezem a kormányon, állva maradt alattam a bicikli. Valahogy a hátralévő 12-13 km-t megtettem, ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése