Egészen véletlenül rabul ejtett a Duna. A város. Buda és Pest. Ezért és csakis ezért, már reggel leparkolunk a rakparton. A csomagtartóból előkerülnek a bringák és a hűvös délelőtti szellőben tekerünk. Az Árpád hidtól indulunk. A bringaút ilyen is meg olyan is. Ne fanyalogjunk, hanem örüljünk, hogy van. Érdekes a Kossuth tér, az Országház környéke. Csupa sár, földtúrás, ...remek turista csalogató látvány. Valamiért újra a Vásárcsarnok előtt vagyunk. Rehabilitálták a Corvinus egyetem környékét. Gyönyörű. Szobrok, szökőkutak, padok, sétáló emberek. A Nemzeti és környékének ruhája is szépen szabott. Fúj a szél, egyik oldalon a Duna, a másikon a villamos. Lépcsőzünk a Lágymányosi-Rákóczi hidra. Bringával ez egy nagyon jó kondiedzés! Már a Kopaszi gátnál vagyunk. Aztán Műszaki Egyetem épülete legalább olyan patinás, mint a Gellért fürdőé. Lenézünk a rakpartra. Egy Porchéba ütközik valaki. Ma, mindenhol olvashatsz róla. És, ha már tekerünk, nem hagyhatjuk ki a város lüktető zöld szivét a Margitszigetet sem. Bár a város meglepően üres, a szigeten azért vannak. Hát igen, ma is azt mondom szép Buda és Pest a Duna mentén.
És most következzen néhány egyperces:
Természetesen, ha a gyermek pénteken nem sérült karral jön haza Kecskemétről, akkor valószinű, hogy a három napos ünnep helyszine ...
Ha én pénteken nem vagyok újra olyan rosszul, hogy megijed a férjem ... Mert hogy is van ez? Még, hogy nem jelzett a testem? Még itt is irtam a szárnyaim alól érkező, vállba felkúszó, jobb fület megtekerő fájdalomról a kisagyban. Ami, mindig hányással ér véget vagy csillapodik elviselhetővé.
Csipős a nyelvem? Irtam egy kritikát, a félig üres nézőtér és a játék nélküliség kapcsán. Gondolom figyeled a hireket, ...na ők nem tisztelték egymást vagy a közönséget a szinpadon sem!
Arra gondoltam, ha ennyire LÁTOK, nem kellene lottóznom vajon?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése