Ritka pillanatok az életemben, amikor csak ülök és teázok. Eddig, csak az ősz és a tél szólt a teáról, de harmadik kávét már nem szivesen iszom, igy elővettem a száritott mentaleveleket és leforráztam. Forró a csésze a kezemben és gőzölög benne a folyadék.
Az első Anyák napjára emlékezem. 1992-t irunk. Terhes voltam a lányommal és a férjem meglepett az első arany karláncommal. Kamionos barátunk csempészte haza, részletekben fizette ki a párom és az a karlánc még ma is megvan. Előveszem, forgatom a kezemben, 21 éves arany. Hahaha ... emlékek, emlékek.
Még, van ilyen emlékem. A harmincéves szülinapomon lett először eredeti farmerdzsekim. Még ez is megvan. Hahaha ... emlékek, emlékek.
Hiányoznak az emlékeimből Provence és a levendulák ... Vajon meddig?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése