2013. március 19., kedd

Az út/ The way

Keresem az utam. Még mindig keresem. Van amit nem értek. Hiszem, hogy a megértéshez, ahhoz, hogy megtaláljam a választ el kell indulnom. Még nem tudom az időpontot. Néha közeledik, aztán eltávolodik újra. Keresem a választ. A válaszokat, a kérdésre. Kérdésekre. Meg akarom érteni, el akarom fogadni, hogy van megbocsáthatatlan gyermekbűn! Mert én ezt még mindig nem vagyok képes megérteni.

http://www.youtube.com/watch?v=7H1w7EqAGgA&feature=related

A film, az El Camino zarándokútról szól. Most egy apa járja végig az utat, halott fia helyett. Önmagáért. Nagyon szép és nagyon mély!
Itt is köszönöm a figyelmet, Alsórákosinak. Azt a kedvességet, hogy elküldte a filmet. Nagyon nagy boldogság volt végignézni. Sirtam. Kicsit újra megsirattam önnön magam. 
Tegnap este, amikor már autóinkhoz tartottunk az előadás után, valahogy arról beszéltünk, mi nők, hogy minden családnak van keresztje. Amit cipel. Azt mondták, hogy ugyan már nekem nincs. Mert az a négy ember a családom, akik és ... ne foglalkozzak mással. 

Következő

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése