Kultúr-víkend: Ascher Tamás Háromszéken

Színház. Katona József. Petőfi utca. It's raining cats and dogs. Az első szabad hétvégémen úgy esik, mintha dézsából öntenék! De! a belváros nem kapott ebből a fergeteges esőből. Színház előtt kicsit sétálunk a Váci utcában, kicsit megkóstóljuk a színházi büfé kínálatát, aztán a színészekkel együtt utazunk Kolozsvásárhelyre!

Egy biztos, másodszor (1. My fair lady) látunk hibátlan előadást! Nincs bakizás és MINDENKI nagyot alakít. A tánc és az ének legalább annyira profi, mint a prózai részek. Hogy hogyan tudja egy magyar színész, pardon egy magyarországi magyar színész háromszéki akcentussal végigjátszani a darabot, nos ezért színész. A román kiejtés is tökéletes, az meg hogy hogyan kerül ide az angol nyelv, nos egy ideje tapasztalatból tudom, hogy bizony a magyarok és románok között ez a közös nyelv.
Tulajdonképpen Pintér Béla darabot kerestem, mivel kezd fogalommá válni a név budapesti színházi életben. Kerestem és találtam.
Még sétálunk a lágy nyári estében, csodálkozunk azon, hogy hol vannak az emberek a Váci utcából? Alszik a város este tízkor. A Vörösmarty tér üres ...
...
Egy előadás akkor jó, ha még másnap is tudunk beszélni róla. A kolozsvásárhelyi színház rendezője, mind ruhában, mind beszédben erősen Gábor cigányra hajazik. Nos, ha ez egyszer így az életben is összejönne, akkor lenne ám itt kavalkád!