Hajózásunk margójára

Vártuk a hétvégét. Az időjósok azt mondták ez lesz az utolsó meleg hétvége. Szombat, szikrázó napsütés. Elindulunk. Ha már a Belvárosi Plébániatemplom előtt halad utunk, ez az első állomásunk. Turisták vagyunk vagy mi a szösz?

Ez egy őszi kép, nem a természetről, de természetes alkotás:) Végigsétálunk a Duna korzón. Vigadó tér. Hajóállomás. Kétszer próbálnék megszólalni magyarul. Kétszer, két különböző emberhez szólok. Mindkettő angolul válaszol vissza. És természetesen mindkétszer angolul folytatom. Nem is értem ennyit romlott a magyarom vagy most mi is van? A férjem szerint nem nézek ki magyarnak. Háháhá. A lányom szerint, a belvárosban CSAK turisták vannak!
 Hajózunk a Dunán az őszi napsütésben.

 Aztán végigsétálunk a Váci utcán. Ennyi turistát rég nem láttam. Majd, ezt a mondatot figyeld! Leülünk egy feketére. És Vörösmarty tér és Duna korzó. És........
Focimeccs! Itt találkozunk a fiammal és a barátjával. Szerencsére őket is kicsalogatta valami a számítógép elől...mert hajózni és sétálni, nem akaródzott az ősökkel jönni. De, van egy ellenállhatatlan! tervem. 

..........
Gyönyörű őszt mindenkinek! Eddig azon gondolkodtam, miért is ez a kedvenc évszakom? Azt hiszem már kapisgálom. Mindkét gyermekem, őszi AJÁNDÉK!