A kép gyönyörű. Harmóniát áraszt. Éppen pakolok. Éppen gardróbot, na jó débarénak hivom a helyet, ahol ágyneműket, csipkéket, horgolt teritőket, plédeket, paplanokat "gyűjtünk". Nincs szivem megválni tőlük. Nyaranta szellőztetjük.
A nagymamám kézzel himzett csipkés ágyneműje a monogramjával, csipkeszegéllyel. Már rég nem 90X90-es tollpárnán alszunk. Sebaj, ráhajtogatom az 50X70-re. Már rég nem divat a point lance ( poátlánsz), de őrzök belőlük. Ahogy az irásos párnahuzat is megvan, amit a dédmama varrt. Vagy a szőttes edénytörlők. Na, ezeket használom.
Aztán árválkodik egy erdélyi cserge takaró, néhány ajándék ágynemű, törölközők. Minden nagykorú, a legfiatalabb is 25 éves múlt ... egyszer majd valaki mindent a kukába dob. Mondom egyszer, mert nekem nincs szivem megválni tőlük! Emlékek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése