2012. március 25., vasárnap

És újra hétfő...

A napok rohannak, már csak ötvenet kell aludni és találkozunk...persze, persze megint ez a számolás. Rosszul írom, még mindig ez a számolás.
Már egy hete nem fűtünk. Már egy hete csodás tavaszunk van. Szeretem ezt az évszakot is. Szeretem, hogy a teraszra teregethetek. Mennyire gyorsan, kikelet illatúan száradnak a ruhák. A kert újraéled. Sajnos, a tujákait megtámadta valami kórság, így már a hatodik 15 éveset kellett kivágni. Veteményes lett helyettük. A dughagyma, foghagyma elültetve. A muskátlik, a leander várja feltámadását. Nagyon ügyes kertészem volt :) és van.
Kész van a márciusi alkotásom. Egy égszínkék mellény. Egy lájbi ( ez a mellény erdélyi magyar neve). Reggel, még pizsamában elsőnek ébredni, felvenni a vesemelegítő mellényt és a teraszon kávézni, ez az adrenalin. Hallgatni a madárcsicsergést és élvezni az illatokat... Képek:   
Szóval elkészült a márciusi csodám,...azonnal újabb munkába vágtam az NDKs kötőtűim:
Ez már a csipke kardigánom elkezdett háta. Kardigán, azaz szvetter (csak azért, mert még tudok erdélyiül).
Szeretnék kendőt vagy sálat kötni, olyat, amihez nem kell  horgolótudomány. Hátha...
És  vasárnap Pilates workshopon voltam, bővebben erről később... Idő!




1 megjegyzés:

  1. Tényleg nem lehet elfelejteni a kötést....Meglepnél a rózsaszín mintájával :))

    Tetszik a kék és a rózsaszín is! :)

    VálaszTörlés