Elindulok. Benyitok a kamrába és ott állok az ajtóban. Szerinted miért? Mert elfelejtettem, miért is indultam ide. Emlékszem, milyen jóízűeket kacagtunk a nagymamán, mikor átjött hozzánk és azzal kezdte, hogy:
- Sziasztok, elfelejtettem miért jöttem.
Na és a hallás. Egy bizonyos frekvenciát nem hallok. Ha azt hiszed viccelek, tévedsz. Ez van. Tulajdonképpen e mögé a szelektív hallás mögé nagyszerűen el lehet bújni. Bár, kezdenek furcsán nézni, de az az igazság, hogy nem mindent hallok meg.
Lengőizom. A nők felkarján integetéskor keletkező húsmassza ide-oda mozgása. Ezt jól megmagyaráztam. Állítólag, a botox segít a feszessé tételében. (Eszem ágában nincs élni vele.)
Aztán amikor a bőr a hússal elhagyja a csontot. Az addig radírgumi feszességű tested, rágógumivá folyósodik. Időben, állítólag a jóga, szerintem meg a pilátesz gyönyörűen visszareformál. Ezt tanusítom. Azt, hogy az arc kontúrja az áll alatt, mivel megelőzhető megereszkedésügyileg, na azt még én sem tudom.
Nem bírom a piperecikkeket! BÁRMILYEN arckrémet felkenek a Gerovitaltól az Estée Lauderig, 5 perc múlva lángvörös vagyok. Ugyanez a helyzet a szemfestékkel is. Mennyit spóroltam a piperén. Szájfény, szemceruza. Utóbbitól legalább 2 napig piros szem. Pedig, de szeretnék egyszer sminket!
Egyszer-Clinique bemutató volt. Éppen ott voltam, éppen leültettek. Amit felkentek leomlott. Az alapozó lehámlott az arcomról. Szegény lány tisztított, magyarázott, de neki sem sikerült "kimázolni". Segítséget is hívott, de kettőjüknek sem sikerült az alkotás.
És lehet, hogy vannak még jelek, de azok nem jutnak az eszembe :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése